Talán két éve hallottam először ezt a kifejezést – valahogy azonnal azonosultam vele. Mondjuk nekem “könnyű” dolgom volt, mindig is szereltem a számítógépeket, mindig is írtam ilyen-olyan kódokat, ilyen-olyan platformon. Igaz, amikor a NetAcademiára kerültem 2005-ben, és találkoztam halál profi fejlesztőkkel és SQL szakikkal, ezeket a lábakat már kevésbé erősítettem. Kigyúrtam (pontosabban elkezdtem kigyúrni) magam hálózat és az alkalmazáskiszolgáló farmok üzembiztonsági és adatbiztonsági területein.
…de 2009-ben érződött, hogy ez kevés lesz a folyamatosan (volumenben) fejlődő infrastruktúra (felhők) és adatmennyiség (BIG DATA) kezeléséhez és átlátásához, elkerülhetetlen ezek automatizált, ciklikus és egyéb, leginkább scriptekkel és felügyeleti szoftverekkel történő strukturált kezelése. Persze ezek csúcsán a publikus felhő rendszerek vannak, de ahogy szoktam példálózni, egy 10 fős cégnél is előfordul akár 50 kütyü, és az ügyvezető szeretné tudni, mi újság a leltárral és adatfolyamokkal (és ezt már nem lehet egy nem karbantartott excel táblával jól ellátni). Ergo a nagyvállalati felügyeleti módszertanok simán beszűrődnek a kisvállalati (középvállalati, SMB) üzemeltetési feladatok közé is. Nyilván “fejlesztői” tevékenységnek túlzás emlegetni ezeket az automatizálási folyamatokat, de komoly előnye van az IT szakinak, ha belelát egy-egy runbook vagy egy riportolás létrehozásába vagy előkészítésébe.
Napersze a számítógép szerelés is kissé megváltozott az utóbbi 5-7 évben, a skála a telefon-tablet témától az agyonintelligensedett nyomtatóeszközökön (IoT-k??) át az 500giga RAM-os szerverek (virtualizált farmok!), 10Gb-es switchekig (Software Designed Network!) tart, a teljesség igénye nélkül… Egy biztos: nem teheti meg az egyszeri informatikus, hogy nem tud ezekről az eszközökről, valamint a tömeges felügyeletéről.
Két iszonyú jó kitekintő oldal miatt született ez a poszt, amit szerettem volna veletek megosztani. Az elsőnél külön kiemelem a periódusos táblát, ami távolról nem teljes, de nem is ez a célja – az eredetit interaktívan (és magyarázattal) ezen a Xebialabs oldalán találjátok. Vizsgáztassátok magatokat: tudjátok legalább felületesen, melyik micsoda? 🙂
A másikat pedig Gábor kollégám mutatta minap, ezen dolgozik bőszen mostanában. Jómagam is beleásom magamat, hogy (jelenlegi szabályok szerint) 3 havonta hogyan lehet automatizáltan (API segítségével) ingyenes SSL tanúsítványt igényelni, és a nyilvánvaló előnyei mellett esetleg milyen ipari trendet indíthat el (vagy lehet részese):
https://www.startssl.com/StartAPI
Itt azt ecsetelik, hogy Azure-ban milyen módon lehet használni: https://www.troyhunt.com/the-complete-guide-to-loading-free-ssl/
Persze hogy kerek legyen a fenti SSL témák, végül is csak a kriptográfiában, scriptingben (fejlesztés…?), hálózatban, webszerverben, publikus (privát?) felhőben, esetleg virtualizációban (lassacskán konténerekben) kell járatosnak lenni, de a fenti periódusos tábla irányt adhat 🙂
Gábor
ui.: friss blogbejegyzés munkaügyi szempontokból, jó kontrasztosra sikerült, de sajnos láttam sajnos vagy hál’ Istennek mindre példát… http://m.itcafe.hu/teszt/mimox_informatikushiany/ket_tabor.html
Réczi Gábor rendszermérnök szakmai blogja 